A nyúl és a sün interaktív ovisoknak – Itt megtalálod!
Egyszer egy szép nyári napon künn a mezőn találkozott egy mezei nyúl egy sündisznóval. A mezei nyúl bosszantani kezdte a sündisznót. Azt mondja neki:
– Te sündisznó, ezekkel a horgas lábakkal hogy mersz te megindulni, hogy is tudsz te menni?
A sündisznó nem hagyta magát, visszavágott szóval:
– Én ezekkel a horgas lábaimmal jobban tudok futni, mint te azokkal az egyenesekkel!
Azt mondja a nyúl:
– Én azt nem hiszem.
– Na, ha nem hiszed, akkor fogadjuk le.
Hamar lefogadták. Csináltak egy nagy fogadást ketten. Mikor kész volt a fogadás, akkor azt kérdi a nyúl a sündisznótól:
– Na, mikor futunk?
Azt mondja a sündisznó:
– Holnap reggel, mikor a nyolcórás vonat megy.
Azt mondja a nyúl:
– Miért nem most?
– Azért, mert haza kell mennem, hogy egyek. Holnap reggel nyolc órakor ebbe a pontos helybe legyünk mind a ketten.
Na, a sündisznó hazament. Otthon a felesége várta az étellel. Miután megvacsoráztak, hát elmesélte a feleségének, ami történt:
-Ni te, én fogadtam a nyúllal, hogy én jobban tudok futni, mint ő.
Azt mondja a felesége neki:
– Ne szamárkodj, hát hogy tudnál te jobban futni, mint a nyúl?
– Hagyd csak el te, majd kiokoskodjuk!
Másnap reggel felkeltek, megreggeliztek, s kimentek a mezőre. De nem arra a föld végére mentek, ahol kellett, hogy találkozzanak a nyúllal, hanem a másik végére; ott a feleségét a sündisznó beállította az egyik barázdába. Azt mondta neki:
– Amikor a nyúl a másik barázdán ideér, akkor te jó előre kiálts: “Én már itt vagyok!”
Akkor a sündisznó elment a földnek a másik végére, a találkozott a nyúllal.A mezei nyúl és a sündisznó (népmese)
– Szervusz, nyúl koma!
– Szervusz, sündisznó koma!
– Eljöttél?
– Eljöttem!
– Na, hát futunk?
– Futunk.
– Na de hogy futunk, hogy jobb legyen? – kérdezte a mezei nyúl.
Azt mondta a sündisznó:
– Én futok az egyik barázdában s te a másikban. hogy ne akadályozza egyik a másikat a futásban.
– Helyes, jól van.
A nyúl megállott az egyik barázdában, a sündisznó a másikban.
Akkor a sündisznó azt mondta a nyúlnak:
– Én számolok egy-kettő-hármat, s mikor a hármat mondom, elrugaszkodom.
S a sündisznó olvasott:
– Egy, kettő, három!
Akkor mind a ketten nekirugaszkodtak, de a sündisznó csak kettőt ugrott, s lebújt a barázdába. De a másik sündisznó ott volt a másik végében a földnek, s mikor a nyúl odaérkezett, akkor rákiáltott:
– Én már itt vagyok!
Akkor azt mondja a nyúl:
– Nem volt jó, még egyszer futunk!
Akkor visszafordultak, s kezdtek visszafelé futni, de az a sündisznó is csak kettőt ugrott, s lebújt. A nyúl tőle telhetőleg futott, úgy, hogy annál jobban még nem futott soha. Mikor a föld végéhez érkezett, a másik sündisznó azt kiáltja:
– Én már itt vagyok!
– Nincs jól, még egyszer futunk!
Visszafele is megfutamodtak. A sündisznó lebújt, a nyúl pedog futott tőle telhetőleg. Mikor érkezett a másik végére a földnek, a másik sündisznó szintén kiáltja:
– Én már itt vagyok!
– Nincs jól – mondja a nyúl -, még egyszer futunk, negyedszer.
Na de a nagy futásban megreszketősült a nyúl lába, és a föld közepénél elesett, nem bírt továbbmenni. A sündisznók peidg lekacagták a nyulat, övék volt a nyereség. Hazamentek nagy kacagva, s máig is élnek, ha meg nem haltak.
