Lírai költemény lírai vers – válasz rejtvényhez
Rejtvényfejtés közben gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a lírai költemény lírai vers más néven.
Íme a válasz: Óda
Mi a líra?
A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög ‘líra’ egy húros hangszer neve volt).
A lírai művekben egy ember (lírai én) szólal meg közvetlen formában, általában egyes szám első személyben. Ilyenkor nem a szerző szólal meg, mivel a „lírai én” egy fikció, így nem egyeztethető a szerzővel, akármennyi életrajzi vonás található a műben.
Tárgya saját belső világa, azaz érzelmeit, hangulatait, élményeit, gondolatait, tapasztalatait tárja fel. Az ábrázolás középpontjában tehát a lírikus énje, önmaga, személyisége áll (a „költői én”).
Ezért a lírai művekben az alkotó megnyilatkozása közvetlenebb, személyesebb (szubjektívebb), mint a sokszereplős, cselekményes epikai vagy drámai művekben (az epikus szerző és a drámaíró többnyire hallgat arról, milyen személyes indulatokat, egyéni véleményeket táplál az általa ábrázolt világ dolgaival kapcsolatban).
A lírai művek (alapvetően, de nem kizárólagosan) verses formában íródnak.
A hagyományos műfaji kereteken – dal, óda és válfajai, epigramma, elégia – kívül sokféle szempontból csoportosíthatjuk a lírai alkotásokat.
Mi az óda?
Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.
Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. Költői nyelve többnyire kedélyes, patetikus. Az elnevezés a görög ódé (ᾠδή – ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így.
Már az ókorban több műfaji változata alakult ki. Ma már inkább gyűjtőnévként használatos – ez az ókori típusok jellegzetes költői formáit is felöleli, s bizonyos rokon műfajokkal (himnusszal, rapszódiával, zsoltárral) együtt tágabb műfaji csoportot alkot. Az egyes nemzeti irodalmakra a műfajnak mind a görög, mind a latin változata, mind pedig a héber zsoltárköltészet hatással volt. A 19. századtól az ódai elemek más műfajok elemeivel bővülhettek, a műfaj formailag is kötetlenebbé vált. A modern ódákban az ünnepélyesség is, a gondolatiság is háttérbe szorulhat.
