Zenei műforma – válasz rejtvényhez
Rejtvényfejtés közben gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a zenei műforma más néven.
Íme a válasz: Szonáta, Szvit, Kantáta, Rondo, Partita
Mi a zenemű?
Valamely hangszeren eljátszható darab.
Mi a szonáta?
A szonáta hangszerekre írt zenedaraboknak a 16. században felmerült és a 17. században széles körben használatba jött általános értelmű megjelölése. Neve az olasz „sonare” (hangzani) szóból ered. A 16. sz. végén, az önálló hangszeres zene kialakulásának korában szonátának neveztek minden hangszeres darabot, szemben az énekkel: a kantátával.
Mi a szvit?
Szvit különböző jellegű tételekből álló hangszeres mű, jellemzően a barokk zene műfaja. Leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából áll. A lassú-gyors, páros-páratlan táncpárok idővel sorozatba rendeződtek. A tételek általában azonos hangneműek.
Mi a kantáta?
A kantáta zenekarral kísért énekszóló és kórus váltakozásából alakuló többszakaszos kompozíció.[ Eredetileg a szonáta ellentéte: az hangszeres, míg a kantáta énekes kompozíciót jelentett. A 17. században és a 18. század közepéig kantáta néven az opera mellett a világi szólóének legfontosabb műfaja Itáliában, a 18. században a német evangélikus egyházi zene fő műfaja, a 19. század óta lírai szövegű, nagyobb vokális mű szólóénekre, kórusra és hangszerekre.
Mi a rondó?
A klasszikus zenében a rondó egy visszatérő motívumokból álló műforma. A kifejezés a francia rondeau szóból ered, jelentése kör. A szó más értelemben vonatkozhat a mű egyes karakterjegyeire, vagy a rondó versformával való kapcsolatára.
Mi a partita?
A partita eredetileg egyszerűen a hangszeres műveket jelentette a 16. és a 17. században, de Johann Kuhnau és más, főleg késő barokk német zeneszerzők (mint például Johann Sebastian Bach) zenedarabok gyűjteményének megnevezésére használta, tulajdonképpen a szvit szinonimáját létrehozva.
